2 vers-ike

Furcsa hangok
Furcsa képek.
Szép emlékek
Gyermekévek!
Sötét árnyak
Messzi tájak
Eltolódnak
Közéd állnak!

*********************************


Az élet csupa dráma
Vajh:ki halt meg máma?
Lehetsz akár dáma...
Erről szól a fáma!

Jeges, hideg tenger
A kultúra nem kell.
Elhajitott ember
Kezeiben fegyver.

Ártatlanból vádlott
Csak lennék végre már ott...
Lefutom a távot.
Sokan várnak rám ott.

Hideg halott vagyok....

Hideg halott vagyok
szexet nem kivánó
Felesleges vagyok
életét megbánó
Szitkok suttogója
Átkok kimondója
Kutyákkal táncoló
Világ bujdosója!

Réges-régi régiek

Régi verseim


"Műteremből-rácsok mögé

Hurok szorult nyakam köré!
Hirtelen sokk- elszállt álom.
Szép jövőmet- már nem látom!
Nem birok a csőcselékkel
Sok lázadó csúf cseléddel....
Elmúlt már a remény napja.
S széthullott -ezer darabra!"
(2003)

------------------------------------------------------------------------------

"Holdtajték -kietlen
Szétfutva -ijedten.
Elfutva, merengve...
Szétesve-kerengve.

Borzalmak városa
Ragályok vánkosa
könnycsepbe fulladva
Jéglángra gyulladva.

Halálos csókokkal
Hamiskás bókokkal.
Fölémállsz fujtatva
Végzetbe bújtatva.

Eltörve-széttépve
Pokplban szétégve
Kárhozva-álmodva
Hullákkal táncolva!

Veszett eb csókjától
Nyomorék csonkjából
Üldözve, szétrúgva
Whiskey-től berúgva.

Ellökve, Megkötve
Felrúgva-fellökve.
Takonyban úszkálva
Bélsárban csúszkálva.

Elvetve- elveszve
Elvesztve-fejvesztve.
Könnyekre fakasztva
Kinyirva-s akasztva!"

(1998)
----------------------------------------------------------------------------------------

"Befejezem kinomat

Kutyák őrzik siromat.

Kések vágják ereim
Varjak vájják szemeim!
Kirabolták testemet
Megöltétek lelkemet!
Vár reám a túlvilág
Sirhantomon sok virág!"

2003 jan.12

Ráolvasó versike

Útonálló szellemek!
Utamon ti kövessetek
Mindefelé , hová megyek
Nyomomba szegődjetek!

Inspirativ szellemek
Halloween-kor fényesek
Házamban kisértsetek
El sose engedjetek!

Magamra NE hagyjatok
Bármerre is ballagok
Felettem a fellegek
Sziv-ostromló szellemek!

(Ráolvasás, apumnak és Lackómnak )

Pluto & Persephone balladája

Persephone
Későn jöttél
Az alvilág bezárult
Pluto fénye kialudt
A vágyálom lázálommá alakult
S az egykori parázs jéghideg kihült fekete kőzet....
a kulcs már nem nyit zárat
Meleg szemeid tüze már nem olvaszt szivet
lelket
A föld másfelé fordult
Nincs tovább már.

(Zées és Nagy I.emlékére)

Apum, ZEES / Z.. von Neuwirth -emlékére

Z.-nek emlékül

Jéghideg tested melegétől óvva
Vigyázó örök-álmod egy utolsó szóra!
Utolsó szóm jogán had mondjam meg néked
Melletted leülnöm még igy is jólesett 
Simitva hajszálad ezüst csillogását
Szempillád pajkos kisfiús vonalát
Megfogtam kő-kezed mit idő nyűtte vala
Rémséges mélységek mélyről elő törtek...

.

*****************************************************************
ISMERED?

ISMERED azt az érzést, amikor mész az utcán s úgy érzed, itt se vagy.....mintha üvegfal lenne közted s az emberek között.

Hatalmas bánat veti szét mellkasod ,mint egy óriási lelki stroke, -szólnál, de nincs kihez , egy szál magány vagy, senkid ki meghallgatna, -néma könnyeket sirsz de senki sem lát beléd, kapaszkodnál de nincs kibe......

A boltban bent, úgy érzed, BÁRKI IDEGENHEZ odamennél s elsirnád benső bánatodat!A kasszánál előtted fizető Mormont messiásnak látod, legszivesebben odamennél s INNÁD magadba szavait, minden idegen tekintetében megváltást keresel meg , együttérzést, keresed a szemkontaktust, vágysz valami MELEGSÉGRE, mint kisgyermek az anyja ölére....

MÉSZ, MÉSZ, az arcodba csapódó széllel szemben, lépteid lassúak, kimértek, olyan vagy mint holmi odavetitett jelenség. olyan , mintha a világ kihalt volna s csak TE lennél az egyetlen túlélő egy atomháború utáni világ első hajnalán...kietlen, sivár, széllel bélelt s jövőtlen.